1. munkába menet talán nincs mindenkinek hangulata, stb. odafigyelni a külvilágra. Ez 2011.
2. lehet nem ezek az emberek járnak a 100 dolláros hangversenyekre, akik a metrón utaznak

hozzáteszem az 1. ponthoz, hogy SAJNOS.

Komoly. Persze azért ez az egy felmérés nem minden.

Épp erről szól! Hogy munkába menet nincs kedves/ideje/hangulata megállni. Aztán hazafelé is siet, mer a gyerekek és be kell vásárolni. Aztán amikor valahova máshová megy, oda is siet. mindig siet. Pont ez a lényeg...
És nem az lenne a lényege? Hogy ez egy lehetőség, hogy 100 dolláros jegy helyett ott hallgathatod a zenét, a szépséget, de te fogod magad és elsietsz.
Nem azt mondom, hogy maradj ott, hallgasd végig, késs ela munkahelyedről. De KI TUDJA? Lehet, hogy ha megálltál volna, elkéstél volna, kirúgtak volna, elmentél volna munkát keresni, valaki felfedez/állást ad, ott esetleg még az életed szerelmét is megtalálod és így tovább... tényleg milliónyi lehetőség mellett sétálunk el...

És ez az egy felmérés nem minden, de bőven elég.. ^^

Természetesen a felmérés nem minden, de szerintem abból a 2000 emberből aki ott elsétált, lehet hogy több is megállt volna, ha tudják, hogy ki játszik.
Ettől függetlenül lehet abban valami, hogy az ember nem vesz észre fontos dolgokat, ha éppen mással van elfoglalva. Így sok lehetőséget el lehet szalasztani, de ha nem figyel az ember az éppen folyóban lévő dolgára, akkor azt sem fogja alaposan megcsinálni.
Az éremnek két oldala van ez esetben, de úgy hiszem, hogy a rohanás ettől függetlenül nagy.

szerintem az ott elrohanó emberek is csak sznobságból álltak volna meg, ha tudják, ki a zenész :)

www.youtube.com/watch?v=hnOPu0_YWhw

www.washingtonpost.com/wp-dyn/content/article/2007/04/04/AR2007040401721.html

It was 7:51 a.m. on Friday, January 12 (2007 ?), the middle of the morning rush hour. In the
next 43 minutes, as the violinist performed six classical pieces, 1,097 people passed by.

@fred07: én is jártam már úgy, hogy baromira tetszett egy kalapozó zenész játéka, és nem állta meg/nem adtam neki pénzt. Mindig lelkifúrom van ezért, talán inkább ilyenkor kéne tenni a kalapjába, bármennyit, csak gesztusképp. Ha meg nem időre megyek, akkor bambulni egy kicsit, mert sok olyan van, aki tetszik. Legutóbb Helsinkiben volt egy pozanos, még elég hideg is volt (február 24.-e este), ott áll a jégbordás aszfalton, a hangszertok előtte és baromi jókat játszott.
@Alensha: ez is lehet. A lényegről (jó muzsika) baromi könnyű elterelni az emberek figyelmét (tömeg, aluljáró-para, sietés - vagy az általad vázolt esetben a sznobéria, igaz, akkor megállnának).

nem kell ilyenhez messzire menni
www.youtube.com/watch?v=RUfdQapmeYk

ez egy régi story, olvassatok: Mircea Eliade: A szent és a profán

szerintem az eset érdekessége inkább az, hogy mennyi minden szart meghallgatunk és értékelünk (és legfőkébb megveszünk!!) csak azért, mert a "megfelelő" csomagolásban nyújtják át nekünk.

@the angel of the death: jaj, az jó könyv, nagyon bírom ahogy Eliade ír:)
@t0be: akár. De nem 'szarság' kérdése inkább hogy milyen körettel van előadva vmi. Tehát a teszkógazdaságos szintet is el lehet adni szép papírban, viszont itt meg Bachot nem lehetett aluljáróban, kalappal... számomra utóbbi cikibb, popzenét én is szívesen hallgatok néha, viszont az gáz, hogy aki meghallgatná, azt is ilyen egyszerű továbbsodorni egy önmagában egyben lévő muzsikától.

De ha egy meztelen lett volna 1500 ember tuti megáll és bambul...

erdekes es tanulsagos, de mi lesz akkor, ha folyamatosan megallsz az ehhez hasonlok elott, mi lesz az eredeti tervekkel? mi lesz az elhatarozasaiddal?

Két éve már véstem erről pár szót: immortalis.blog.hu/2009/02/22/ne_szorj_gyongyot

@immortalis: nagyon jó a cikk, nagyon tetszett :)

A metromegallonak nem megfelelo az akusztikaja. Nem csoda, hogy senkinek nem tetszett...

nem igazán az a 2000 munkásember a célcsoportja ennek a zenének, vagy ha igen, nem igazán van idejük munkába menet bámészkodni:/

@FilmMuzsik: egy felmérés tényleg nem, de kölyökkoromban például olvastam, hogy Pavarotti (asszem, vagy valamelyik hasonlóan nagy nick) koldusnak öltözve fél óra alatt nem keresett meg egy márkát énekléssel valamelyik német nagyvárosban.
Valószínűtlen azért, hogy *mindenki* sietett, és szamárság, hogy metróval csak olyan szegényemberek járnak, akiknek se energiájuk, se lehetőségük felfigyelni a jóra.

olvassátok el az eredeti cikket, amit valaki korábban belinkelt. egyrészt abban nincsenek olyan bukfencek, mint hogy "43 percet játszott" "1 óra múlva abbahagyta", másrészt kiderül belőle, hogy a metrómegállónak meglepően jó volt az akusztikája, és olyan helyen van, ahol főleg állami, irodai munkát végző alkalmazottak, és nem kétkezi munkások járnak.